A KREDITRENDSZERŰ KÉPZÉS ALAPFOGALMAI 

(1) Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, a beiratkozást illetve bejelentkezést követő félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz és a hallgatói jogviszonya fennáll.

(2) Beiratkozási időszak, azaz időszak, amely alatt a felvétel nyert jelentkező hallgatói jogviszonyt létesít és az Főiskolára történő első beiratkozásakor saját személyi adataival kitölti a hallgatói jogviszony igazolására szóló ún. "Beiratkozási lapot".

(3) Bejelentkezési időszak, azaz időszak, amely alatt a Főiskola hallgatója a beiratkozást, illetve bejelentkezést követő további féléveiben az elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszeren keresztül bejelenti, hogy az adott félévét aktív vagy passzív félévként kívánja-e nyilvántartatni.

(4) Egyéni tanrend a hallgató által saját maga számára az egyes tanulmányi időszakokra összeállított, az egyéni haladást figyelembevevő tanrend, a hallgató egyéni választása a mintatantervben felajánlott tanulmányi kötelezettségek közül.

(5) Egyéni tanterv általában az egyes tantárgyak teljesítése nincs megadott tanulmányi időszakhoz rendelve. Az előtanulmányi rend és egyéb szabályok figyelembevételével, a választási lehetőségek felhasználásával, a hallgató egyéni tanterv és ütemezés szerint haladhat.

(6) EHA egységes hallgatói azonosító kód (Neptun/ETR kód)

(7) Elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszer/hallgatói információs rendszer a hallgatók személyes, illetve tanulmányi és vizsgaügyeivel összefüggő adatai - hatályos jogszabályoknak megfelelő - nyilvántartására alkalmas informatikai program (Neptun/ETR).

(8) Előkövetelmény egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag. Egy tantárgy a hallgató számára csak akkor vehető fel, ha a hallgató az annak előkövetelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium-követelményeket az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette, vagy az előkövetelményként megjelölt tantárgyat nem első esetben veszi fel.

(9) Előtanulmányi rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előkövetelményeinek összessége.

(10) Felmenő rendszer képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követően kezdték meg a tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel.

(11) Félév legfeljebb 21 hétből álló oktatásszervezési időszak.

(12) Fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező) az a hallgató (jelentkező), aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességű.

(13) Gyakorlati jegy a hallgató évközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy, amely szorgalmi időszakban, a Szabályzatban meghatározott értékelési eljárás keretében szerezhető.

(14) Hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató (jelentkező), akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt,

(15) Halmozottan hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező), akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint - legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek,

(16) Ismétlő javító vizsga a tárgyból tett sikertelen javító vizsga megismétlése.

(17) Javító vizsga egy adott tárgyból tett sikertelen vizsga első alkalommal történő javítása.

(18) Képzési ág a képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos.

(19) Képzési idő az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő.

(20) Képzési időszak a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra.

(21) Képzési és kimeneti követelmények azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható.

(22) Képzési program a Főiskola komplex képzési dokumentuma, amely az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, a felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt.

(23) Képzési terület azoknak a szakoknak és képzési ágaknak az összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek.

(24) Kredit (tanulmányi pont) egy tantárgy teljesítéséhez szükséges összes átlagos hallgatói tanulmányi munkaidő mérőszáma, mely a tanórákat (kontaktórákat) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza. Az országos kreditátviteli rendszerben (kredittranszfer) - az ECTS (European Credit Transfer System: európai kreditátviteli rendszer) elveire tekintettel - egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges vagy megfelelt szintű teljesítésével lehetséges. A kredit értéke a megszerzett érdemjegytől, a megfelelés fokozatától független. A kreditrendszerben az alapfokozat és mesterfokozat, valamint az egyetemi/főiskolai végzettség és a szakképesítés megszerzéséhez, megszabott időkorláton belül különböző tantárgycsoportokból meghatározott számú kreditet kell gyűjteni, valamint az előírt kritériumkövetelményeket is teljesíteni kell.

(25) Kritériumkövetelmény a képesítési követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet pl. a testnevelésben való részvétel, a komplex vizsga, a képesítési követelményekben előírt nyelvi követelmény.

(26) Kollokvium a tanterv által előírt számonkérési forma, melynek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetőleg arról a képességről, hogy ezen tananyag alapján a további, ráépülő ismeretanyagot is képes lesz elsajátítani. A kollokviummal értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak a vizsgaidőszakban kell teljesíteni. A kollokvium értékelése 5 fokozatú skálán történik, amely vizsga típus lehet szóbeli vagy írásbeli.

(27) Közeli hozzátartozó a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér,

(28) Mentorprogram a képzésnek az a sajátos formája, amelyben a hátrányos helyzetű hallgató felkészítéséhez, felkészüléséhez.

(29) Mintatanterv a tantervben szereplő tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni kívánó hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előtanulmányi követelményeknek, minden félévben 30 (+/- 3) kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt fejezi be.

(30) Passzív félév a hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyre a hallgató nem jelentkezett be, vagy amely félévben bármely más okból a hallgatói jogviszonya szünetel, vagy amely során hallgatói jogai és kötelezettségei korlátozottan érvényesülnek.

(31) Regisztrációs hét, azaz időszak, amely alatt a hallgató a leckekönyvébe és az elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszerben véglegesíti egyéni tanrendjét. Részidős képzés: esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés:

a) Esti képzés munkarendje olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után, vagy a heti pihenőnapon kerül sor,

b) Levelező képzés munkarendje olyan oktatásszervezési rend, mely szerint - az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában - a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb két hetenként munkanapokon, vagy a heti pihenőnapon kerül sor,

(32) Résztanulmányok folytatása, ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendég-hallgatói jogviszony keretében szerez kreditet.

(33) Sikeres vizsga javítása: egy adott tárgyból az első és egyben eredményesen letett vizsgán szerzett érdemjegy javítása, amelyre minden vizsgaidőszakban egyetlen tárgynál van lehetősége a hallgatónak.

(34) Speciális kurzus a hallgató számára csökkentett tanórában meghirdetett második vagy harmadik tantárgyfelvételi kurzusforma.

(35) Szak valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés.

(36) Szakirány a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés.

(37) Szakképzettség alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése.

(38) Szorgalmi időszak minden félév első 15 hete. Ekkor általában a kontaktórákon előadás, gyakorlat vagy szemináriumi foglalkozások formájában folyik az oktatás, mely idő alatt a gyakorlati jeggyel záródó tantárgyakból az érdemjegyeket meg kell szerezni. Ezen időszak része lehet a regisztrációs, a vizsgakurzus, valamint a 0. hét is.

(39) Támogatási idő: egy hallgató tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető.

(40) Tanév tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak.

(41) Tanóra a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció).

(42) Tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy tantermi és/vagy laboratóriumi óráira (kurzusára) vagy annak vizsgájára/vizsgakurzusára való jelentkezés. A tantárgyfelvétel feltétele lehet a tantárgy előkövetelményeinek teljesítése, melynek további részleteit a mintatanterv tartalmazza.

(43) Távoktatási képzés munkarendje olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók esti időpontban, illetve szombati napokon vehetnek részt a konzultációkon és intézhetik tanulmányi ügyeiket. A konzultációkon való részvétel nem kötelező, továbbá a hallgató nagyobb önállósággal veheti fel a tantárgyakat és egyéni ütemben tehet eleget tanulmányi kötelezettségeinek. Az önálló felkészülésnek, önképzésnek kiemelt jelentősége van. A távoktatás képzési ideje félévekre vagy ciklusokra tagolódik, egy tanév 1 ciklusnak tekintendő.

(44) További (párhuzamos) hallgatói jogviszonynak tekinthető, ha a hallgató egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban.

(45) Tudományterületek a gazdaságtudományok, a bölcsészettudományok, a hittudomány, az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok, a társadalomtudományok, a természettudományok és a művészetek, amelyek tudományágakra tagozódnak.

(46) Vendéghallgató belföldi vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló, az Főiskolán résztanulmányokat folytató hallgató.

(47) Vizsga az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének - értékeléssel egybekötött - ellenőrzési formája.

(48) Vizsgakurzus az adott tárgy másodszori vagy harmadszori felvétele tanóra nélkül, vizsgateljesítés céljából.